Dobd föl magad fiú!

 ( első könyve )

Két ciklusban elrendezve tizenhét elbeszélést nyújt Győrffy László első kötete. Az első ciklus címe találóan utal az elefáncsonttoronyra, amely tudvalevőleg a bezártságot szimbolizálja. Több írás visszatérő hőse, Dávid él így, magába zártan. Vágyakozik a szerelemre, az emberi kötődésekre, másfelől szabadulni kíván közülük. Dávidban a helyváltoztatás kényszere működik. "Mint a katona, aki behívóparancsának engedelmeskedik. Csomagolni: inget, nadrágot, cipőt, borotvakészletet, kimenni a pályaudvarra, szakadni. Javíthatatlan szakadó, vonuló természet". Az életkörülményeknek ez a folytonos módosítása az olvasó számára mindenképpen előnyös: új helyzeteket, új embereket ismer meg. Szinte a pikaró élményéhez jut. A második ciklus címe: Lépéskényszer, megint csak találó. Az itt olvasható írások hősei valóban lépni kényszerülnek, kilépni önmagukból, találkozni a világgal. Az emberi kapcsolatok, az oldódások és kötődések nem harmonikus módon bonyolódnak; ezek az írások konfliktusokról hoznak hírt.


Kőorgonák


Ha valaki beteg, akkor elsősorban orvosi vizsgálatra szorul, s nem egy esetben sebészi beavatkozás válik szükségessé. Ugyanis az antibiotikumokkal csak időlegesen szüntethetünk meg egy esetleges gyulladási folyamatot. Mondjuk a seb körüli duzzanat leapad, a gennyes állapot megszűnik, de a valóságos gyulladási folyamatok, a kórt okozó baktériumok tovább rombolnak a testben.

Országnyi haza-testünk az elmúlt évtizedekben ilyen "gyulladási folyamatoktól" és "kórokozó baktériumoktól" szenvedett, melyeket a patkány természetű egyének hurcolásztak embertől emberig, lélektől lélekig.

Olykor az írónak is sebészként kell működnie, egy beteg állapotot kell először megszűntetni. Tényfeltárás, oly precízen, mint az elkerülhetetlen sebészi beavatkozás, ez is lehet ma jószolgálati írói munka. Hogy mi történjék az elmúlt évtizedekben "ügyködő" lélekromboló sunyi torzszüleményekkel, ez az állampolgári felelősségen, a társadalmi közhangulaton múlik és az igazságszolgáltatás dolga. ( Györffy László )


Szembenézve

" A szavak Súlya és hitele

Tíz konok hűségű ember Györffy ászló mikrofonja előtt

Nem tudni miért került az Írószövetség ünnepi megemlékezéseinek sorába Györffy László interjúkötetének bemutatása, de jó, hogy odakerült, mert az előadóművészből íróvá előlépett, alkalmilag riporterként is megszólaló szerző tíz

olyan költőt mutatott be, akik konokul hűségesek önmagukhoz, egykori ötvenhatosként, avagy későbbi utódként.

A konok hűség persze nem mindig dicsérendő, de Bella István, Döbrentei Kornél, Kemsei István, Marsall László, Nagy Gáspár, Parancs János, Sumonyi Zoltán, Tamás Menyhért, Tóth Bálint és Vasadi Péter esetében feltétlenül az.Ők ugyanis nem kényszerültek megtagadni önmagukat, mert a hetvenes-nyolcvanas években ugyanazt vallották az élet nagy kérdéseiről, a költészetről Györffy Lászlónak, mint a rendszerváltozás után. Az interjúkötet különös kísérlet: az alanyok ugyanis nem tudták, nem emlékeztek arra, mit válaszoltak a riporter kérdéseire tíz-tizenöt évvel korábban, így gyanútlanul mondták a magukét másodjára is. Az egymáshoz illesztett interjúkat kapja most kézbe az olvasó néhány remek vers kíséretében.. Olyan, manapság ki tudja, miért nem divatos költők kerülnek itt egymás mellé, akik más-más úton járva rendíthetetlenül komolyan veszik hivatásukat. Természetszerűleg más, de mindenkor szigorú erkölcsi alapon álló választ adnak a világ kihívásaira. Olykor cáfolják, máskor kiegészítik egymást.

A Nap Kiadó Álarcok sorozatában megjelent kötet legnagyobb érdeme, hogy hiteles és súlyos szavú költőket népszerűsít egy olyan korban, mikor a költészetről mindenki szeretne elfeledkezni.

(Györffy László: Szembenézve, Nap Kiadó, Budapest, 1996.Ára 475 forint )"

O.Á.

( Magyar Nemzet- 1996.október 25. )


"Régi és új: szembesülés csaknem másfél évtizede a Rádió nyilvánossága előtt megfogalmazott gondolatokkal, vallomásokkal. Hogyan látta az ország, a haza gondjait, reményeit tíz kiváló költőnk »régen«, s miképpen szóltak a költészet dolgairól, személyes költői, emberi sorsukról akkor, s miképp folytatódott a beszélgetés velük a sok-sok társadalmi, politikai fordulatot hozó tíz-egynéhány esztendő alatt, mely a művészet helyzetét is alaposan megváltoztatta. Mégis, mi az, ami maradandónak bizonyult a tíz költő világlátásában: hogyan szólnak most újra versről, hitről, történelemről, hűségről és reményről?" (Czigány György)

"Töbféleképpen is hiányt pótol Györffy László interjúkötete. Tíz olyan költőt sorakoztat egymás mellé, akik a hatvanas évek végén vagy a hetvenes évek elején kezdték pályájukat, s más-más indíttatásból, más-más módon, de meglelték és megőrizték magukban az írói hivatástudat erkölcsi, közösségi sugallatát, a költői fogalmazás morális és esztétikai felelősségét. Mivel a sors és politika töbféleképpen próbára tette őket, válaszaikból az elmúlt évtizedek (mondhatni: az elmúlt félszázad) társadalmi háttérképe is kibontakozik." (Fodor András)


Őrláng vagy lidérfény


Mit akar ez az ember?

A legegyszerűbb, s egyszersmind a legnehezebb dolgot: kimondani és elmondani, hogy milyen világban élünk itt, Magyarországon ennek az évezrednek a vége felé.

Amikor szavak, eszmék, jelszavak kavarognak a levegőben meg a tömegtájékoztatás hullámain, és gátlástalanul mondják szövegüket az ámítók, a mellébeszélők, elénk áll egy író-publicista, és keresi az igazságot. Mert hisz benne, hogy van igazság, hogy hamisság és igazság megkülönböztető.

Beszél a kisemberről, aki bizonyos helyzetben mindannyian vagyunk, arról a kisemberről, aki elvesztette reményeit, aki továbbra is monopóliumoknak van kiszolgáltatva. Györffy László az ő szószólójuk. A mienké.

Nehéz világosan látni, még nehezebb megfogalmazni, milyen ez a mai Magyarország. Ennek az esélyéért, a tisztánlátásért küzd ez a sokszor keserű szavakat mondó író. De nem a beletörődés, a tehetetlenség szavai ezek. Hanem a reménységé. Hogy lehet változtatni sorsunkon. Lehet és szükséges. ( Kiss Gy.Csaba )


Szembeszélben


" Józanságra törekvő, demokratikus érzületemet, a velem született szociális érzékenységemet, igazságérzetemet, keresztény- és magyarságtudatomat senki kedvéért nem változtatom meg. Amúgy az évezredet túllépve, mindannyian csak reménykedhetünk egy emberibb világrendben, de a remény kevés. Azt szoktam mondani: segíts magadon, és ha már nem tudsz, majd az Isten megsegít. Köszönet külön-külön mindazoknak, akik megkérdeztek és kíváncsiak voltak a véleményemre: rádiósoknak, tévéseknek, újságíróknak, tollforgatóknak. Mert ezzel életvergődésemben egy-egy boldog órával ajándékoztak meg és segítőkészségükkel munkámban támogatttak. "

                                            Györffy László


A Maróti Istvánnal folytatott életút-beszélgetésen kívül többen, volt, aki többször is interjút készített az íróval könyveinek társadalmi, politikai hátteréről, közéletünkről vallott nézeteiről, az elmúlt és jelen korszakunknak szóló munkáiról. Közülük megemlíthetjük, a teljesség igénye nélkül, mások mellett például a következőket: Fillipinyi Éva, Földvári Géza, Gózon Ákos, Haeffler András, Kondor Katalin, Liptay Katalin, Murányi László, Németh Miklós Attila, Nádor Tamás, Nádra Valéria, Pintér Attila, Rozgics Mária, R. Takács Olga, Stifner Gábor, Tarján Tamás.


Szabad a vásár


Ez a novelláskötet az elmúlt évtizedbeli magyarországi történelmi és társadalmi változások következtében kialakult élethelyzetekről szóló elbeszélések gyűjteménye - az író munkásságának 35. évfordulójára. A novellák lényegében az átalakuló magyarországi életről szólnak - a megváltozott emberi viszonyokat, az olykor kudarcként megélt történelmi helyzeteket a magánéleti események tükrében ábrázolják, megmutatják, hogy miként befolyásolja a nagypolitika intézkedésrendszere az emberek hétköznapjait.

Az "Őszi robbanás" cimü kisregény egy 16 éves gimnazista fiúról szól, aki 1956-ban a Práter utcai iskolában összegyűlt forradalmárokkal együtt harcolt, majd 1957 januárjában Ausztriába menekült, és onnan visszatérve pár hónapos vizsgálati fogságba került. Ifjúságnak, de bárkinek !

( Józsefvárosi Napok 2007. keretében:

Józsefváros és a 1956-os forradalom. Vendégünk: Gyõrffy László, író-publicista, Józsefváros szülötte, az "Őszi robbanás" című könyv szerzője. Közremûködik: Szersén Gyula színmûvész. Helyszín: Apáczai Kiadó, VIII., József krt. 63 ) https://jozsefvaros.hu/

A szerző 25. könyve. Novellákat, regényrészleteket, kisregényt, hangjátékot és közéleti írásokat tartalmaz.

Egy budapesti külső kerület kertes házai között lakók félévszázados legendáriuma. A különös élethelyzeteket és embereket lírai realizmussal ábrázolja a szerző.

Keveset tudunk emigránsainkról (ráadásul a tömegtájékoztatás éveken át sulykolta a köztudatba az "idegenbe szakadt hazánkfia" ellenszenves figuráját), túlnyomórészt Ausztriában és Németor-szágban élő magyarokat mutat be interjúk formájában. Legtöbbjük mögött regénybe illő, kalandos életút áll, amelyet nyomon követve az olvasó testközelből élheti át fél évszázad magyar történelmét, és eközben számos kevéssé ismert politika- és művelődéstörténeti ténnyel is megismerkedhet.


/H/arcvonalban


"Györffy László változatos életpályát mondhat magáénak, de életének, gondolkodásának alighanem az egyik meghatározó szakasza, amit tizenhét éves korában 1957-ben vizsgálati fogságban töltött. Györffy László 1983 óta szabadfoglalkozású író. Írt regényeket - köztük több meseregényt -, elbeszéléseket, hangjátékokat, de készített interjúkötetet is. (...) Legújabb kötetében az élőbeszéd közvetlenségét sugárzó esszék és publicisztikák találhatók. Olvashatunk a globalizáció negatív hatásairól, a "digitális terror" veszélyeiről, a rendszerváltozás igazságtalanságairól és egyéb anomáliáiról." (Tóth Gy. László)

Az utóbbi évek megjelent közéleti írásait és tanulmányait összefoglaló kötet, a rendszerfordulás óta nyolcadik ilyen műfajú munkája, egyúttal huszonhetedik könyve.

Györffy László Éles sarok összefoglaló címmel ír évek óta cikksorozatot. A most megjelent kötet ezeket az írásokat fűzi egybe, hiszen ezek valóban egyetlen publicisztikai füzért alkotnak. Tárgyuk a mai magyar valóság. Szerzőjük kéthetenként követi szemmel ezt a valóságot és adja közre ennek a kínos valóságnak a képét és kritikáját. Az Éles sarok nem egyéb, mint következetesen éles bírálata annak a politikának, amelyet immár több éves tapasztalat alapján mondhatunk a magyar élet megrontójának, haza és társadalom, nép és nemzet pusztítójának. Hol van a "Vox populi vox Dei mostanában?"-kérdi a szerző egyik írása címében. Vagyis: hol a demokrácia mostanában? A válasz elszomorítóan egyszerű: sehol. Sehol, mert akik most a politika irányítói, azok nem demokraták és nem elkötelezettek a nemzetnek, a nép pedig "alkotmányos keretek" között szorongatva és félrevezetve, ha olykor hallatja is a hangját, túlságosan gyengéden teszi, ahhoz képest, amilyen hangerőt a sorsa követelne tőle mostanában. Györffy László ezt a hangot igyekszik fölerősíteni és élesíteni, hogy hallható legyen: még létezünk. ( Bíró Zoltán).

A szegénység diszkrét bája

A 2004 - 2006 között megjelent tanulmányok és közéleti írások összefoglaló kötete, amely hetedik ilyen műfajú munkája a rendszerfordulás óta. Számos interjút, többek között 65. születésnapján életét, munkásságát jelző méltatást, beszélgetést is tartalmaz.